Január 8-án közmeghallgatás volt a Dunapart Nyaralóházak színháztermében, annak a katasztrófavédelmi hatósági engedélyezési eljárásnak a részeként, amelyben a Samsung a gyárban tárolt és felhasznált veszélyes anyagok mennyiségét szeretné a felső küszöbérték fölé emelni. Hogy az ügy mekkora érdeklődést vált ki, azt nem csak a zsúfolt színházterem, az élő facebook-közvetítés nézőszáma, hanem az országos média érdeklődése is bizonyítja - a közmeghallgatásról beszámolt az Átlátszó, a Mérce, a HVG, a 444...

A kérelem decemberi benyújtása, illetve a kiemelt beruházás miatt nagyon kevés érdemi idő volt az esemény megszervezésre, illetve az önkormányzatnak egyébként sincs túl nagy mozgástere az eljárásban. Ennek ellenére úgy érzem, sikerült élnünk a lehetőségeinkkel, és a gödiek visszajelzései (mind a facebook-csoportokban, mind a személyes találkozások során) ezt erősitik meg.

A Samsungot mi, az új városvezetés sem fogjuk tudni elüldözni vagy megállítani. Az építkezések tovább folynak, a zaj még határérték felett van, városszerte szaporodnak a munkásszállásként működő családi házak, vannak kérdések, (pl. hogy meddig terjeszkedik a gyár), amelyekre most sem kaptunk választ. De sokat léptünk előre. Az új vezetés azonnal felvette a kapcsolatot a Samsunggal, a tárgyalások azóta is folyamatosak. Azt gondolom, a cég is szeretné javítani a kapcsolatot a gödiekkel - ez így volt már az előző ciklusban, amikor okostantermet adtak át a Huzellában, csak ez keveseket hatott meg, mert a biztonságérzetet nem lehet tabletekkel és kivetítővel megvásárolni. 

Ezért a mi legfontosabb kérésünk nem arról szólt, hogy pénzt vagy tárgyakat adományozzanak, hanem hogy garantálják, amennyire csak lehetséges, a gödiek biztonságát, mind havária, mind a normál működés során. Ahogy el is hangzott szerdán, a lakossági mérő- és riasztórendszer kiépítését a Samsung vállalja. Szintén jó szándékra utal, hogy a katasztrófavédelem képviselőinek távozása után további majdnem egy órán át válaszoltak azokra a lakossági kérdésekre, amelyek nem tartoztak a közmeghallgatás tárgyához.

Számomra a legnagyobb tanulsága az estének, hogy valóban milyen sokat számít az átláthatóság. Elindultunk ezen az úton, és még nagyon sok lépés van hátra, de az irány jó. Erre kell továbbhaladnunk, a Samsunggal kapcsolatosan, és az önkormányzat működése során is. 

A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a Samsung február 15-éig dönt a további bővítésről, annak ütemezéséről. 20-ára (vagy nagyjából akkorra) pedig szeretnénk egy újabb lakossági fórumot szervezni, ahol az önkormányzat is bemutathatja, mi történt, illetve mit tervez a céggel kapcsolatosan, illetve reményeink szerint a most nyitva maradt kérdésekre is (legalább nagy részben) választ kaphatunk.

A Samsung lakossági tájékoztatói a katasztrófavédelmi engedélyezessel kapcsolatban, illetve az emailen beérkezett kérdésekre adott válaszokat tartalmazó ppt innen tölthető le.

A közmeghallgatásról készült felvétel itt nézhető meg. (4 óra 40 perc)

Tegnap este nagyon különleges műsoron vehettünk részt a Művelődési házban. Dokumentálás helyett csak az engem ért benyomásokról, és az azokat követő gondolataimról szeretnék írni most. Képekről, amik belém égtek, és hatással voltak rám. Egyetemes kérdések vannak, a válaszok pedig, igaz sok nézőpontból érkeznek, de valahogyan mindig ugyanazok.

A Felsőgödi Munkásdalkör tagjainak szemében a csillogás, amikor a hazáról énekelnek. Ők, a sokat megélt urak, akik saját bőrükön tapasztalták sok fajta elnyomó rendszer keserűségét, és mégis, tiszta szívből zengik a haza és a szabadság szavakat.

Romsics Ignác előadásában a rideg számok álltak szemben egy fiatalember lángoló lelkével. Egyfelől megtudhattuk, hol, melyik kerületben milyen társadalmi rétegből hány ember lelte halálát, pontosabban tekintette magát föláldozhatónak a szabadságért. Másrészről pedig megismerhettük, Iván Kovács László milyen szenvedélyesen küzdött azért, amiben hitt. Hogy a nemzet fennmaradása csak demokratikus keretek között lehetséges, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, amit helyesnek érzünk. Ő ugyan laikusként került a Corvin közben harcoló fiatalok élére, de rátermettségével és vízióival bizonyította, hogy helyt tud állni a harcok közepette is.

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”

A Gézengúzok előadása pedig mindezen elméletek húsbavágóan valódi lenyomatát mutatta meg a gyermekek őszinteségével.  Azt gondolom, nem engedhetjük meg, hogy féljenek a gyerekek. A bizonytalanság, hogy elhagyjuk az országot vagy maradunk, hogy küzdünk a szabadságért vagy belesimulunk a rendszerbe, mind olyan döntések, amiket lehet, hogy nem teljesen értenek meg a gyerekek, de a hangulatot, a feszültséget, a félelmet pontosan érzékelik. Lehet, hogy a legfelső szinteken politikai eszmék ütköznek egymásnak, de a gyerekek is pontosan érzékelik, hogy valami nincs rendben. Pláne olyan viszontagságos időkben, mint 56-ban, amikor még a szomszéd se tudta pontosan, hogy kit miért is visznek el, és zárnak rácsok mögé.

Akaratlanul is előkerül az a párhuzam, hogy ma is milyen sok ember keresi a boldogulását külföldön, hazáját elhagyva, egy jobb élet reményében. Máshol élhetnek, más nyelvet beszélhetnek, de ahogy a gyerekek mondták, álmodni akkor is magyarul fognak. A nagy világon e kívül, nincsen számodra hely, ugye?

„Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?”

A koszorúzáson ez a vers egy gimnazista szájából hangzott el. Ő kérte számon a világon, hogy miért ilyen nagy dolog a szabadság. És ő, az éppen már nem gyerek, az új generáció fiatalja szájából is pontosan és élesen látszott a válasz: Igen, hatalmas dolog. Ne legyen csend, ha nincs szabadság, ne maradjunk csendben.

Értük, a gyerekekért minimum érdemes küzdeni. Ők rajzolják a világot, a kicsiny, hegyezetlen ceruzák.  

Kedves Gödiek!

Nagyon köszönjük a bizalmat, amivel lehetővé tették, tettétek, hogy Balogh Csaba polgármester és az összefogás hét képviselője 4 Fidesz-KDNP-ssel együtt irányítsa a várost a következő öt évben.

Egyéni körzetből bejutott:
1. Szilágy László (Összefogás)
2. Fülöp Zoltán (Összefogás)
3. Vajda Viktória (Összefogás)
4. Andrejka Zombor (Összefogás)
5. Hlavács Judit (Összefogás)
6. Markó József (Fidesz-KDNP)
7. Pintér György (Fidesz-KDNP)
8. Lőrincz László (Összefogás)
Kompenzációs listán bejutott: 
Lenkey György (Fidesz-KDNP)
Csányi József (Fidesz-KDNP)
Hives Gábor (Összefogás)

Éreztük a változás szelét, de nem lehettünk biztosak a győzelemben. Az eredmény a legmerészebb várakozásainkat is felülmúlta - és tudjuk, ezt a bizalmat nem játszhatjuk el, tartozunk érte a választóinknak, és magunknak is. Nehéz, de sok-sok örömteli pillanattal és hasznos, jó beszélgetéssel teli kampányon vagyunk túl. Örülünk, hogy Gödön - sok más településsel ellentétben - most sem kell ellenségként tekintenünk egymásra. Örülünk a lelkes, biztató gratulációknak. És szeretnénk megnyugtatni azokat, akik most csalódottak, mert a másik csapatnak szurkoltak: mi minden gödit képviselünk majd, és mindent megteszünk érte, hogy ők is minél hamarabb lássák, jó kezekben van a város. Szeretnénk mindenkit megnyugtatni azok közül is, akik eddig Gödért, gödi ügyekért dolgoztak, és az önkormányzat támogatására is számíthattak, hogy nincs mitől félniük a jövőben sem. 

Két héten belül megtörténik a polgármesterek közötti átadás-átvétel, és utána megalakul az új testület is. Szeretnénk itt, és minden más lehetséges csatornán folyamatosan beszámolni közös ügyeinkről, elmondani, mit tervezünk és miért, illetve meghallgatni Önöket/Titeket.

Köszönjük, Göd, köszönjük gödiek!

Nemrég minden gödi lakos kapott egy gyönyörűen kivitelezett, feltételezhetően nem olcsó kiadványt a gödi Önkormányzattól, mely a gödi fejlesztéseket tartalmazza. Szépen és jól hangzik, de ez a kiadvány szégyenteljesen megvezeti a választópolgárokat.

A kiadvány címe: „Fejlődik a város, önkormányzati beszámoló”, ami azt sugallja, hogy az önkormányzat leírja, mi történt az elmúlt öt évben. A kiadó stimmel, de a beszámoló cím messze van a valóságtól. Nem derül ki, hogy mit köszönhetünk a városvezetésnek, illetve mit finanszíroztak és hajtottak végre az önkormányzat ráhatása nélkül – konkrétumok, hogy mennyi a kiadás, a bevétel, milyen kihívások állnak előttünk és ezzel hogyan nézünk szembe, egyáltalán nem kaptak helyet a kiadványban. Egyértelműen kampánycélból született, mert csak az önkorányzat legnépszerűbb tetteit és terveit emeli ki, a lakosok érdekeit fenyegető döntések említés szintjén sem jelennek meg.

Vegyük sorra akkor, mi van csupán a sorok közé írva, és mi az, ami onnan is hiányzik.

Megdöbbenve olvastuk a Fidesz programját. Örülünk, hogy már van nekik (ez nem divat a kormánypárt részéről amúgy), de egyes pontoknál nem tudjuk, sírjunk-e, vagy a klaviatúrát csapkodva röhögjünk. Vagy azt nézzük, leszakad-e a plafon ennyitől, vagy még bírja.

Nem fogjuk mindet elemezni, nyilván vannak "érdemek", illetve vállalható pontok is. De a legkirívóbb pofátlanságok mellett nem tudunk elmenni szó nélkül.

Amióta van szavazati jogom, élek is vele.

Amióta cselekvőképes állampolgár vagyok, élek is vele.

Önkéntesként dolgoztam civil szervezeteknél. Foglalkoztam krónikusan beteg gyerekek táboroztatásával, egy színházi nevelési programot segítettem hátrányos helyzetű gyerekekhez eljutni, de dokumentumszínházi projektben is dolgoztam, ami a magyar jog útvesztőit kutatta. Aztán családom lett, két kislányom. Tavaly 2018. április 8-án ültünk választási eredményeket látva a férjemmel, és két út ált előttünk. Vagy elmegyünk, és keresünk magunknak egy olyan országot, ahol ugyan demokratikus jogrendszer van, fejlődés, szabadság és lehetőségek, de sohasem leszünk igazán otthon, nem a hazánk. Vagy pedig megteszünk mindent azért, hogy itthon ez változzon, és ha csak néhány csavart meg tudunk igazítani a gépezetben, már elmondhatjuk, hogy mi megpróbáltuk.

Azon gondolkodom, most, hogy ráfordultunk a kampányfinisre, és mindenki egyre feszültebb, hogy milyen rossz is ez. Hogy milyen beszólásokat kell végigolvasni a facebookon. Hogy mennyire fáradtak vagyunk, és még milyen sok tennivaló van hátra. Hogy mi jöhet még, és mi lesz a vége.
És azon, hogy milyen jó. Hogy milyen jó, hogy nincs tévénk 17 éve, és mennyi mocsokról lemaradok. Hogy mennyi klassz embert ismertem meg megint. Hogy milyen jó úgy megmérkőzni, hogy van esély. Hogy milyen béke szigete ez a mi városunk.

Tisztelt gödi Polgárok! Tisztelt 8-as körzet lakói!

Írásom célja , hogy tisztán lásson mindenki, értesüljön reálisan az elmúlt időszakban történt dolgokról, ne dőljön be olyan ígéreteknek amik már folyamatban vannak. Történjenek olyan dolgok amik újak és előre viszik a közösséget, könnyítik a lakók életét. Semmilyen rossz szándék nem vezérel, de nem tartom jónak, ha valaki információ hiányában vagy félrevezetési szándékkal olyan dolgokat ír le, amik nem rajta múlnak, vagy már megtörténtek! Néhány gondolatot szeretnék  megosztani Sellyei Noémi Fidesz-KDNP képviselőjelölt „programjával" kapcsolatban.